Jelenleg a hőség okoz gondot, de hétvégén akár viharok is lehetnek az egész országban egy a Kárpát-medencére támadó hidegfront hatására. Az elmúlt hónapok váratlan viharai, a jégesők és égszakadások miatt a Katasztrófavédelem már júniusban arra kérte a fesztiválokra, szabadtéri rendezvényekre látogatókat, hogy tájékozódjanak az időjárásról, esetleg arról, hogy a helyszínen mit is kell csinálni, hova lehet menekülni, ha lecsap egy vihar.

De nem csak az állami szervek készülnek a váratlan viharokra, a nagy fesztiválokon külön stáb dolgozik a vészhelyzetek elhárításán. A Szigeten, a Hegyalján, és az EFOTT-on elvileg nem történhet olyasmi, mint júniusban Mezőhegyesen, amikor a hirtelen lecsapó viharban megvadult lovak miatt tizenketten sérültek meg, köztük négyen súlyosan. És nem csak azért, mert ezeken a rendezvényeken  nincsenek lovak.

A nagy fesztiválokon ugyanis egyrészt helyben mérik a széljárást, másrészt állandó kapcsolatban vannak az Országos Meteorológiai Szolgálattal, amely három órás, egy órás, de öt perces előrejelzést is biztosít, így mindig pontosan lehet tudni, hogy milyen felhők érkeznek a színpadok felé.

“Magyarországon viszonylag kiszámítható, hogy mely irányokból fúj a szél, így pár órával előbb mindenképpen kiderül, hogy várható-e vihar a rendezvényen. Ennyi idő pedig elég, hogy felkészüljünk.” - mondta el kérdésünkre Benis Dániel, a Sziget, a Volt és a Balaton Sound műszaki vezetője, aki szerint egy összehangolt stábbal dolgozó fesztiválon egy óra alatt fel lehet készülni bármilyen időjárási vészhelyzetre.

“Már nagy tapasztalatunk van a viharokban, hiszen tavaly a Basement Jaxx koncertje előtt ki kellett ürítenünk az egész fesztivált, mivel félő volt, hogy egy nyugatról érkező vihar éppen elkapja a rendezvényt” - mesélt tapasztalatairól Bukovinszky Béla, a Hegyalja fesztivál főszervezője, aki szerint 2009-ben kiderült, hogy érdemes sok pénz áldozni a biztonságra, hiszen egyébként nem tudták volna alig negyven perc alatt, nyugodtan, a pánikot elkerülve kiüríteni a tokaji fesztivál helyszínét. A vihar középpontja ráadásul tavaly végül elkerülte a Hegyalját, a fesztiválozók pedig a környékbeli boros pincékben vészelték át az esőt.

Kis viharnál csak be kell húzni a sátrat

A fesztiválokon a szél erősségétől függően döntenek arról, hogy el kell-e halasztani a koncerteket, le kell-e zárni helyszíneket, vagy akár ki kell üríteni az egész fesztivál területét. Egy kisebb 40-60 kilométer per órás, de erős széllökésekkel kísért vihar esetében időlegesen lebonthatják azokat a kisebb sátrakat, amiket például a civil szervezetek, vagy a gíroszos épít egy-egy ilyen fesztiválra.

60-70 kilométer per órás szél esetében már felmerül, hogy le kell engedni a szabadtéri színpadok felső hídjait, amiken a fénytechnikát helyezik el. Ilyenkor természetesen elmaradnak a koncertek, esetleg a fontosabb zenekarok fellépéseit egy zárt koncertsátorba helyezik át.

Egy ilyen erősségű, akár száz kilométer per órás széllökésekkel is járó vihar esetében fontos, hogy a sátrak oldalát bezárják, mivel egy koncertsátor ugyan kibír egy nagyobb vihart is, akár 120 kilométer per órás széllökéseknek is ellenáll, de le is dőlhet, ha bele tud kapni a szerkezetben a szél. Ez történt például tavaly a szlovákiai Pohoda fesztiválon, ahol egy ember meghalt, hárman kómába kerültek és 52-en súlyosan megsérültek, amikor koncert közben a vihartól összedőlt egy sátor. A szél egyszerűen felkapta a ponyvát, majd a vázszerkezet rádőlt a nézőkre.

80 kilométer per óránál nagyobb állandószél esetében a szervezőknek végig kell gondolniuk, hogy esetleg kiürítik a fesztivál területét, és biztonságos helyre menekítik a fesztiválozókat. Ezekben az esetekben fontos, hogy a kiürítés alatt az embereket tájékoztassák arról, hogy hol van kőépület, ahol meghúzódhatnak a vihar alatt, illetve mire kell figyelniük egy viharban, hiszen sokan egy fa alatt, vagy az autójukban keresnek ilyenkor menedéket, nem is gondolva arra, hogy nagyobb veszélyben vannak ott, mintha a nagyszínpad előtt bőrig ázva táncolnának a viharban.

A terület kiürítésekor a szervezőknek figyelniük kell arra is, hogy a hátrahagyott értékek biztonságban legyenek, vagyis őriztetni kell az otthagyott sátrakat, táskákat.