Kuponok, bónok, étel- ital- és kóstolójegyek már régóta léteznek a rendezvényeken, azonban 2011 áttörést hozott az elektronikus készpénzmentes fizetési megoldások terén is. Tavaly a Metapay tesztelte a Soundon és a Szigeten, idén már a Paypass élesben használta a módszert a Pálinkafesztiválon. A könnyen másolható vonalkódok helyett ma már biztonságos NFC (near field communication) csipet tartalmazó plasztikkártyák, karórák, kulcstartók, mobiltelefonok vagy akár Pokenek is szolgálhatnak fizetőeszközként, az adott rendezvényre egyedileg kialakított zárt rendszerben. Sokak számára azonban nem világos, hogy ebben a speciális helyzetben ki és mikor köteles számlát/nyugtát adni, ezért megvizsgáltuk a kérdés adójogi hátterét. Az alábbiakban a NAV hivatalos állásfoglalása olvasható.

Gyakran előfordul, hogy egyes adóalanyok egy-egy bemutatóra, vásárra, fesztiválra, tematikus rendezvényre kitelepülve oly módon értékesítenek, hogy eladásaik során ellenértékül kizárólag a rendezvény szervezője által a rendezvény látogatói részére pénz ellenében rendelkezésre bocsátott, és csak az adott rendezvény helyszínén felhasználható (például kóstolójegy, utalvány, bón stb. elnevezésű), készpénz/pénz-helyettesítő eszközöket (továbbiakban: utalvány) fogadhatják el. Ezen utalvánnyal történő fizetés esetében a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalanyok nyugtaadási, bizonylatolási kötelezettsége a következők szerint alakul.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény értelmező rendelkezései szerint ez az előzőekben említett utalvány készpénz/pénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősülhet, ezáltal ennek megvásárlása (ti. pénz, készpénz/pénz-helyettesítő eszközre történő cserélése) az áfatörvény 13. § (3) bekezdés a) pontjára és 259. § 14., 15. pontjára tekintettel, nem minősül sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak az általános forgalmi adó rendszerében. Ezzel kapcsolatban tehát a rendezvények szervezőinek ezen „pénzeszköz-csere” ügylettel kapcsolatban áfatörvény szerinti bizonylat kiállítási kötelezettsége nem keletkezik.

(Megjegyzés: éppen ezért nem helyes az a gyakorlat, amely szerint egyes szervezők deklaráltan nem fizetik vissza a kártyán (esetleg bónok formájában) fennmaradó egyenleg összegét, hiszen az továbbra is a vendég saját pénze. Még nem költötte el sem termékre, sem pedig szolgáltatásra, csak "becserélte" a szervező által rendszeresített készpénz-helyettesítő fizetőeszközre. Magyarról-magyarra fordítva, jogi értelemben a helyzet hasonló a bankkártyánkra történő készpénz befizetéshez. A befizetés ténye csak a készpénz átadását, és nem pedig annak elköltését jelenti. a szerk.)

Amikor az adott rendezvényen a rendezvény vendégei az utalványt felhasználják a rendezvényen kiállítóktól, az ott értékesítőktől történő vásárlásaik során, akkor ezen utalvány az ott kiállító, bemutatkozó kereskedők, szolgáltatók által teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének kiegyenlítésére szolgál, ezáltal olyan értékesítés történik, amely után ezen kiállítóknak, értékesítőknek az áfatörvény szabályainak megfelelő bizonylatolási kötelezettsége keletkezik. Az áfatörvény 159. § (1) bekezdése alapján az értékesítésről főszabály szerint számlát kell kiállítani.

Azonban, amennyiben a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője nem adóalany, és az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, készpénz/pénz-helyettesítő eszközzel (vagyis az erre rendszeresített utalvánnyal) maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, akkor az értékesítő adóalany az áfatörvény 165. § (1) bekezdés b) pontja alapján mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól. Ilyen esetben az áfatörvény 166. §-a szerint – figyelemmel a 167. §-ra – az értékesítőt nyugtaadási kötelezettség terheli, tekintettel arra, hogy ugyan nem pénzzel, hanem az azt helyettesítő utalvánnyal kiegyenlítetten, de ellenérték fejében értékesített. (900 ezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű fizetés esetén is kötelező lenne a számla kibocsátása, de az e tájékoztatóval érintett forgalmazási körben ez jellemzően nem fordul elő.)

Az előzőekben említettek szerinti, utalványok ellenében történő termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról mindenképpen legalább nyugtát, vagy a vevő arra irányuló kérése esetén számlát, egyszerűsített adattartalmú számlát ki kell bocsátani.

(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 4720/1/2010., APEH Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási főosztály 5227848840)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.